Növényvédelem
A Biohelp Kft. Ausztria egyik legnagyobb biológiai növényvédőszereket gyártó cége amely, több mint 30 éve állít elő biológiai alapú növényvédőszereket az osztrák piacra. A portfólió legjelentősebb termékeit várhatóan a 2021-2022-es évektől már regisztrált formában forgalmazzuk Magyarországon. Ezen portfólió mellett természetesen az összes jelentősebb biológiai növényvédőszereket előállító cég termékét képviseljük Magyarországon!A logisztikában, tárolásban és az ügyintézésben az RWA Magyarország Kft. országos lefedettségű hálózata nyújt számunkra segítséget!
Pyregard
Ökológiai gazdálkodásban használható rovarölő szer
Természetes piretrin tartalmú rovarölő szer
Kiszerelési egység
1 l
Hatóanyag
40 g/l piretrin
Felhasználási terület
Korlátozott felhasználása széles hatásspektrumát tekintve célzottan, és csak abban az esetben indokolt, ha az előre jelezhető kártételi szint más agrotechnikai-, vagy növényvédelmi módszerekkel már nem tartható gazdasági küszöbérték alatt.
A Pyregard jelenleg hazánkban eseti engedéllyel használható olyan kártevők ellen, amelyek súlyos gazdasági kártételt képesek okozni.
A Pyregard természetes piretrin hatóanyagának tárolási és felhasználási stabilitása biztosított a környezetbarát oldószer és növényolajadalék alapú formulációjával.
A permetlében enyhén savas-semleges közegben (pH 6,0-7,0) a legstabilabb.
Almában
Alma bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum)
Legfeljebb két alkalommal; virágzó almában használata tilos!
Kajszi, szilva
Molyok, levéltetvek, levélbolha (Psyllapruni)
Legfeljebb két alkalommal
Cseresznye, meggy
Cseresznyelegyek (Rhagoletiscerasi, Rh. cingulata), foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
Cseresznyelegyek ellen virágzás után sárgalapos előrejelzés alapján; muslica ellen a termés kialakulásakor
Paradicsom, paprika (hajtatott és szabadföldi)
Ázsiai márványospoloska (Halyomorphahalys), zöld vándorpoloska (Nezaraviridula)
Legfeljebb két alkalommal
Szőlő
Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideustitanus)
Növényvizsgálat alapján, legfeljebb 2 alkalommal
Dió
Dióburok-fúrólégy (Rhagoletiscompleta)
Sárgalapos megfigyelés alapján a kifejlett alak tömeges rajzásakor, legfeljebb két alkalommal
Bogyósgyümölcsűekben
Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
Két alkalommal
Olajretek (öko)
Földibolha (Phyllotretaspp.)
Legfeljebb két alkalommal
Hatásmehanizmus
A piretrin évezredek óta használt természetes eredetű rovarölőszer, melyet ma is a Krizantém-félék (elsősorban Chrysanthemumcinerariaefolium) virágzatából vonnak ki. Az 1920-as években határozták meg a fő hatóanyagokat, melyek háromféle vegyület izomerpárjai, ezen vegyületek azonban fényérzékenyek, a természetes napfény UV-spektruma lebontja őket. Ezt akkor hátránynak tekintették, ezért az elmúlt hat évtizedben több, mint 80 féleolyan ún. szintetikus piretroid jelent meg, aminek a hatástartóssága – esetenként jelentősen nagyobb.
Azonban ez hátrányos hatással van a nem-cél szervezetekre is: gyakorlatilag egy szintetikus piretroid hosszú időre kiirtja a hasznos rovarfaunát (is) egy állományból. Néha hosszabb időre, mint a cél károsítót.
A természetes piretrinnek nagyon gyors a környezeti metabolizmusa, gyorsan hatástalanná válik, – azonban addig gyorsan és hatásosan “dolgozik” – mint egy ökölcsapás. Emiatt a legkedveltebb természetes eredetű rovarölő szer az egész világon.
A természetes piretrinnek látványosan erős az ún. repellens – azaz taszító, távoltartó – hatása az ízeltlábúakra. A rövidhatás elmúltával a természetes fauna elemek, – ragadozók, parazitoidok – újonnan kelő alakjai folytathatják károsító-korlátozó szerepüket.
A természetes piretrin és szintetikus utánzatai az ízeltlábúak központi idegrendszerében az idegsejtek ingerületvezető nyúlványain az ún. töltés-függő Na-csatornákat depolarizálják (Nátriumcsatorna-modulátor- IRAC 3A), és ingerületvezetésre alkalmatlanná teszik az idegrostokat. Az ízeltlábúaknál először mozgás-koordinációs zavarok jelentkeznek, majd erős izomfeszülés tapasztalható, végül a pusztulás a keringési, légzési funkciók bénulása miatt következik be.
A természetes piretrin komponensei jellemzően melegvérűek szervezetébe nem tudnak kellőképpen felszívódni, nem jutnak be a központi idegrendszeri hatáshelyekre, a bomlásuk gyors, ezért melegvérűekre gyakorlatilag hatástalanok – ellentétben sok stabilizált szintetikus piretroiddal.