Rovarölők
Pyregard
Ökológiai gazdálkodásban használható rovarölő szer
Természetes piretrin tartalmú rovarölő szer
Kiszerelési egység
1 l
Hatóanyag
40 g/l piretrin
Felhasználási terület
Korlátozott felhasználása széles hatásspektrumát tekintve célzottan, és csak abban az esetben indokolt, ha az előre jelezhető kártételi szint más agrotechnikai-, vagy növényvédelmi módszerekkel már nem tartható gazdasági küszöbérték alatt.
A Pyregard jelenleg hazánkban eseti engedéllyel használható olyan kártevők ellen, amelyek súlyos gazdasági kártételt képesek okozni.
A Pyregard természetes piretrin hatóanyagának tárolási és felhasználási stabilitása biztosított a környezetbarát oldószer és növényolajadalék alapú formulációjával.
A permetlében enyhén savas-semleges közegben (pH 6,0-7,0) a legstabilabb.
Almában
Alma bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum)
Legfeljebb két alkalommal; virágzó almában használata tilos!
Kajszi, szilva
Molyok, levéltetvek, levélbolha (Psyllapruni)
Legfeljebb két alkalommal
Cseresznye, meggy
Cseresznyelegyek (Rhagoletiscerasi, Rh. cingulata), foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
Cseresznyelegyek ellen virágzás után sárgalapos előrejelzés alapján; muslica ellen a termés kialakulásakor
Paradicsom, paprika (hajtatott és szabadföldi)
Ázsiai márványospoloska (Halyomorphahalys), zöld vándorpoloska (Nezaraviridula)
Legfeljebb két alkalommal
Szőlő
Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideustitanus)
Növényvizsgálat alapján, legfeljebb 2 alkalommal
Dió
Dióburok-fúrólégy (Rhagoletiscompleta)
Sárgalapos megfigyelés alapján a kifejlett alak tömeges rajzásakor, legfeljebb két alkalommal
Bogyósgyümölcsűekben
Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
Két alkalommal
Olajretek (öko)
Földibolha (Phyllotretaspp.)
Legfeljebb két alkalommal
Hatásmehanizmus
A piretrin évezredek óta használt természetes eredetű rovarölőszer, melyet ma is a Krizantém-félék (elsősorban Chrysanthemumcinerariaefolium) virágzatából vonnak ki. Az 1920-as években határozták meg a fő hatóanyagokat, melyek háromféle vegyület izomerpárjai, ezen vegyületek azonban fényérzékenyek, a természetes napfény UV-spektruma lebontja őket. Ezt akkor hátránynak tekintették, ezért az elmúlt hat évtizedben több, mint 80 féleolyan ún. szintetikus piretroid jelent meg, aminek a hatástartóssága – esetenként jelentősen nagyobb.
Azonban ez hátrányos hatással van a nem-cél szervezetekre is: gyakorlatilag egy szintetikus piretroid hosszú időre kiirtja a hasznos rovarfaunát (is) egy állományból. Néha hosszabb időre, mint a cél károsítót.
A természetes piretrinnek nagyon gyors a környezeti metabolizmusa, gyorsan hatástalanná válik, – azonban addig gyorsan és hatásosan “dolgozik” – mint egy ökölcsapás. Emiatt a legkedveltebb természetes eredetű rovarölő szer az egész világon.
A természetes piretrinnek látványosan erős az ún. repellens – azaz taszító, távoltartó – hatása az ízeltlábúakra. A rövidhatás elmúltával a természetes fauna elemek, – ragadozók, parazitoidok – újonnan kelő alakjai folytathatják károsító-korlátozó szerepüket.
A természetes piretrin és szintetikus utánzatai az ízeltlábúak központi idegrendszerében az idegsejtek ingerületvezető nyúlványain az ún. töltés-függő Na-csatornákat depolarizálják (Nátriumcsatorna-modulátor- IRAC 3A), és ingerületvezetésre alkalmatlanná teszik az idegrostokat. Az ízeltlábúaknál először mozgás-koordinációs zavarok jelentkeznek, majd erős izomfeszülés tapasztalható, végül a pusztulás a keringési, légzési funkciók bénulása miatt következik be.
A természetes piretrin komponensei jellemzően melegvérűek szervezetébe nem tudnak kellőképpen felszívódni, nem jutnak be a központi idegrendszeri hatáshelyekre, a bomlásuk gyors, ezért melegvérűekre gyakorlatilag hatástalanok – ellentétben sok stabilizált szintetikus piretroiddal.